„Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok”

Nekem például évekig eltartott, mire rájöttem, mi is az a túzok.

És, hogy melyiket is válasszam valójában. Pedig kiskorom óta ismerem ezt régi magyar közmondást.

Te melyiket választod, ha arra kerül a sor?

Ha tudni akarod, honnan származik a mondás valójában, hogyan számolhatod ki, hogy mennyit is ér egy túzok, és miért löttyedt még mindig a hasizmod, akkor olvass tovább.

 

madart1

„Jobb egy madár a kézben, mint kettő a bokorban (a bird in the hand is worth two in the bush)”-mondják az angolok. Ez persze nem csak azt jelenti, hogy az angolok madártanilag képzetlenebbek, mint mi (hiszen náluk se veréb, se túzok, csak egyszerűen madár), hanem azt is, hogy nem is olyan biztos, hogy ez egy magyar közmondás.

„Jobb a veréb a kézben, mint a galamb a tetőn (Lieber den Spatz in der Hand als die Taube auf dem Dach)” -állítják a németek németesen korrekten meghatározva madárfajt és körülményeket, de a csehek és a szlovákok is pontosan ugyanígy gondolják, nyilván a maguk nyelvén.

Valójában majd’ minden európai nyelven megtalálható ez a mondás.

Nem csoda a sok hasonló gondolat, hiszen mindnek egy a forrása: „Plus valet in manibus avis unica quam dupla silvis” azaz “Jobb egy madár a kézben, mint kettő az erdőben.” Ezt a bölcsességet már a XIII. századi latin kéziratokban is megtalálták.

Azonban még ez sem a legrégebi forrás, amit történészek felfedeztek. Az ősi egyiptomi romok közt talált i.e. VI. századi arámi nyelvű papiruszon szerepelt ez a mondat: „Jobb egy veréb a kézben, mint ezer, ami repül.” (Sajnos az arámi karakterekkel a legtöbb számítógép gondban van, így az eredetit itt nélkülöznünk kell.)

Tehát ez -azaz Ahikar nagyvezér intelmei unokaöccséhez (állítólag 60 felesége volt, de fia egy sem, ezért intézte ezeket unokaöccséhez)- a forrása ennek a ma is oly sokat idézett bölcsességnek.

Pontosan mennyivel ér többet ma egy veréb, mint holnap egy túzok?

Persze, mi magyarok mégiscsak hozzátettünk valamit az ügyhöz. Vegyük észre, hogy Ahikartól az angolokig mindenki a „biztosan megvan”-t hasonlítja össze a „több, de nincs meg”-gel.
Mi viszont a „jobb a kicsi most, mint a nagy holnap” logikai csavarral rögtön számszerűsíthetjük is a veréb értékét.

A jelenérték esetünkben a veréb időértékét kifejező közgazdaságtani fogalom. Kifejezi, hogy a jövőben egy túzok ma hány verebet ér. Fordított logikával hasonló fogalomhoz, a veréb jövőértékéhez juthatunk: ma egy veréb holnap mennyit fog érni.
Tehát, annak, aki igazán pontosan akar látni az ügyben:Screen Shot 2016-02-09 at 15.29.34ahol „t” az időszak (esetünken egy nap) és „r” az időszak kamata.

A napi kamatláb ismeretében így azonnal megmondhatjuk, mi éri meg ma jobban: a veréb vagy a túzok.

Nem is tudunk számolni

Valójában rettenetesen gyengék vagyunk abban, hogy számszerűsítsünk, a most és a „holnap” között válasszunk. A jövő számunkra az a ködös hely, ahol bármi megtörténhet.

penzHa kaphatnánk 1 milliót most vagy 2 milliót egy év múlva, a legtöbben az 1 milliót választanánk. Végül is, ki tudja, mi történhet egy egész év alatt? Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.

Namármost, ha ehelyett öt év múlva kaphatnánk 1 milliót, hat év múlva viszont 2 milliót, akkor viszont egyészen logikus, hogy várjunk mégy egy kicsit. Hiszen dupla a haszon és mindkettő olyan messze van még.

Egy logikus gondolkodó mindkét esetben azt mondaná: „a több, az jobb”. De nem vagyunk logikus gondolkodók (racionalizálók vagyunk). Két lehetőséggel szembesülve valószínű, hogy azzal élünk, amelyiket már most élvezhetünk, nem azzal, amelyiket majd később – még akkor sem, ha a haszon amúgy jóval nagyobb.

Jobb a csoki, mint a gyümölcs

Az évek során rengeteg tanulmány bizonyította: az időtényező teljesen összezavarja a preferenciáinkat.

downloadHa az a kérdés, hogy a jövő héten csoki vagy gyümölcs legyen-e inkább a snack automatában az irodában, könnyűszerrel vágjuk rá: gyümölcs. Egy héttel később azonban, amikor az a gyönyörű tortaszelet is ott van, statisztikailag egyértelműen az édesség a nyerő.

Nem véletlen, hogy a szupermarketben is mindig ott van a csoki a kassza mellett.

A veréb mindig győz

Azt a jelenséget, hogy képtelenek vagyunk átlátni, hogy amit akarunk, az hogyan változik az idő függvényében, és, hogy amit most akarunk, az nem ugyanaz, amit majd később akarunk, „jelen-elfogultságnak” is hívják.

Ez magyarázza meg, hogy miért veszünk annyi gyümölcsöt látszólag, csak azért, hogy az egészet kidobhassuk a következő héten, vagy miért sorakoznak a „mindenkinek kötelező”, de elolvasatlan könyvek a polcon (sőt, az éjjeliszekrényen).

Emiatt tesszük ugyanazt a fogadalmat már a nyolcadik évben, de persze idén már tényleg lefogyunk, és olyan hasizmunk lesz, hogy adott esetben a nyilak is lepattannak róla.hqdefault (1)

És ezért elégszünk meg ma egy nyomorult verébbel, mikor holnapra akár egy túzok is lehetett volna.

“„Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok”” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Szerintem ez a mondás inkább arról szól, hogy jobb a biztos (kézben a veréb), még ha kisebb is, mint a bizonytalan (túzok az erdőben/bokorban, ami lutri), még ha nagyobb is.

    1. Pontosan. És minél kiszámíthatatlanabbnak érezzük a világot, annál “jobb a biztos (kézben a veréb), még ha kisebb is, mint a bizonytalan (túzok az erdőben/bokorban, ami lutri), még ha nagyobb is”, ahogy írod.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..